A nevem Vydhar Valos és 1981 tavaszán születtem egy romániai kisfaluban. Szegény családból származom, így az általános iskola befejeztével rögtön dolgoznom kellett a megélhetésért. Mivel apám egy építkezésen dolgozott, beálltam mellé segédmunkásként. Eleinte, vékony testalkatom miatt nagyon nehezen ment a több tízkilós tömbök, vödrök, és mikor mik cipelése, de muszáj volt megcsinálnom. 4 éve végeztem ezt a munkát és egyre több, nehezebb terheket vállaltam magamra, így már nem vagyok az a nyeszlett kisfiú, aki gyermekkoromban voltam. 18 éves voltam, amikor egyik éjjel hazamentem munkából és szüleimet vérbe fagyva találtam otthon. Nem tudtam, mi történhetett, csak láttam a nyakukon éktelenkedő harapásnyomokat. Nem tudom mire is gondolhattam, mindenesetre nem vámpírokra, hisz realista létemre nem hittem bennük. Pedig lehet több tragédiát is megakadályozhattam volna, ha hamarabb rájövök.
Eltemettem családomat, és éltem tovább egyszerű munkás életemet. Ami persze nem is volt olyan egyszerű… Gyermekkorom óta furcsa, túlzottan valósághű álmok gyötörtek, melyben mindenféle természetfeletti képességeim voltak és folyamatosan vámpírokkal csatáztam. Szüleim halála után ezek még gyakoribbak lettek, de nem tulajdonítottam nekik nagy figyelmet. Valamilyen szinten megszoktam, és gyermeki vágyálmoknak tartottam őket.
19 éves lehettem, amikor megismerkedtem egy Cintia nevű lánnyal. Gyönyörű volt, imádtam, sőt imádtuk egymást, és találkozásunk után egy évre össze is házasodtunk, majd jöttek a gyerekek. Ikreket szült nekem. Két csodálatos kislányt. Hihetetlenül boldog éveket éltünk meg együtt, bár épphogy kijöttünk kevéske jövedelmemből. Míg egyszer a történelem meg nem ismételte önmagát. Éjjel hazatérve a melóból szörnyű gyereksírást hallva felsiettem a szobánkba, és szinte minden vérben úszott. A szép feleségem, és egyik lányom a földön hevert holtan, szétmarcangolva, míg másik gyermekemet egy idegen nő tartotta az ölében földöntúli mosollyal csitítgatva. Nem mertem mozdulni sem, csak álltam bénán, és bámultam. Aztán a nő rám emelte jéghideg tekintetét. Csak annyit tudtam mondani:
* Ne tegye! - erre ő visszafektette még mindig keservesen síró kislányomat az ágyba, és lassan hozzám lépdelt.
* Rendben, csillapíthatom máshogy is éhségem… - mondta.
Azt tudni kell, hogy mindig hű voltam Cintiához, de most valami megbabonázott, valami egészen nem földi dolog… ez a nő.. Csak arra emlékszem, hogy vad, őrült földön túli szeretkezésbe kezdtünk ott a szobában, halott feleségem, és gyermekem mellet. Majd amikor kiélvezkedte magát rajtam nyakamba mélyesztette fogait, és inni kezdte vérem. Elájultam.
Egy fehér falú, hideg kis szobában ébredtem, amint egy nő vizesruhával borogatja homlokom. Első mozdulatommal elkaptam a nyakát és a földre rántottam-azt hittem ő a családom gyilkosa. Szerencsére idejében rá jöttem mi is a helyzet, és elengedtem. Körbe pillantottam a szobában lányomat keresve, de nem láttam sehol. Ekkor végre megszólalt a hölgy:
* Nyugodj meg, él a lányod. Most épp egy másik szobában alszik. Gondolom, érdekel mi történt… - bólintottam, erre mesélni kezdett.
* Először is részvétem a családod miatt. Egy vámpír mészárolta le őket, és ha nem érünk oda időben veled is megtette volna, és a másik gyerekeddel is. Vámpírvadász vagyok én, és rajtam kívül még 24 ember, akik itt lakunk ebben a házban. Célunk, hogy annyi vérszopót pusztítsunk el, amennyit csak lehet. Most kezedbe adom a döntés jogát: beállsz közénk és itt segítünk lányodat is felnevelni, vagy távoztok?
Habozás nélkül feleltem.
* Maradunk.
Ezután kezdődött csak el az életem, harcolni tanítottak különféle fegyverekkel, amibe egész hamar belejöttem, hisz fűtött a bosszúvágy. Volt köztük egy öregember is, akit csak tanítónak hívtak. Egy napon bejött hozzám és nagyon sokat beszélgettünk. Kiderült álmaim nem hétköznapi álmok voltak, talán egyszer mind igaz lesz, de ez már a jövő titka.
* Látom benned a képességet. -mondta- Megtanítok neked valamit, de hosszú és kemény munka lesz előhozni.
Ettől a perctől elkezdtem első természetfeletti erőm kibontakozását megtanulni, a sólyommá változást. Már álmaimban is folyton megjelent ez a madár, de persze nem tudtam mire vélni. Igaza volt az öregnek. Évek hosszú, kemény munkája után sikeresen kifejlesztettem tudásom, és immár kiváló harci technikám mellett úgy váltom át testi alakom ragadozó sólyommá, ahogy csak akarom, természetesen kellő koncentrálás eredményeként.
5 éve éltünk már velük és közös erővel pusztítottuk éjjelente a vámpírokat. Közben lányom is szépen cseperedett felfelé. Újra értelmet nyert életem. Egyik éjszaka azonban valamit nagyon elszúrtunk, és vérszívók serege támadta meg hadiszállásunkat. Nem tudtuk hogyan találhattak ránk. Szinte mindenkit megöltek. Utolsó erőmig küzdöttem lányomat védve, de elbuktam. Sokan voltak. Gyermekemet kitépték kezeim közül, és szemem láttára tépték darabokra, bosszújuk jeléül. Összetört bennem minden, ami miatt élhettem volna, elvették életem utolsó, egyetlen értelmét. Halni akartam. Térdre rogytam, hogy igyák vérem kedvükre, hisz nekem már mindegy volt. Ekkor viszont megszólalt egy hang lelkemben, hogy ne tegyem, többre hivattam. Nem tudom miért hallgattam rá, de úgy határoztam folytatom életem, és addig nem nyugszom, míg létezik ez a mocskos faj. És mivel akkori küzdelmem értelmetlen halálomba torkollott volna, hirtelen sólyommá változtam, és elrepültem a vérszívók elől.
Vérző szívvel, és lelkem mélyén lángoló bosszúvággyal indultam útnak Blackwood felé. Úgy hallottam, ott készül egyesülni egy nagy vadász klán. Tudom még sokat kell fejlesztenem tudásom, így szükségem van a segítségükre...de nekik is az enyémre!
Belső tulajdonságaim: Mivel összes szerettemet elvesztettem, így a jókedv elég távol áll tőlem, de remélem idővel talán lesz, aki újra mosolyt csalhat arcomra. Bosszúéhes vagyok, szeretem a kemény küzdelmeket, de már magam sem tudom milyen vagyok..
Külső tulajdonságaim: Erős, izmos alkat vagyok, hosszú barna hajam van, és rikítóan világos kék szemeim. Általában csuklyával fedem el testem, mely alatt több kisebb kés rejtőzik, nadrágom övében pedig mindig ott tartom két nagyobb szablyámat, melyekkel igen kellemes élmény egy-egy vámpírt megszabdalni.
_________________
A Darkmoon kastély fővámpírja. 1009 éves, remek párbajvívó és csak egy kicsit szadista... Tanítványokban bővelkedik: Hinda, Christin, Pandora, Talina, Sabine, Aurelia, Elizabeth jelenleg az élő tanítványok gárdája. A mestere Raymond.